2001-ben 1384 lakosából 1283 szlovák és 60 cigány volt. Nevezetességei. 1. 3 Egyéb. Nevezetességei. Fekvése [ szerkesztés ] A Sajó folyó jobb partján terül el. Vilmány a királynéi német telepesfaluk között feküdt. A település neve felmerül Bocskai István 1605. English;. A (z) Nevezetességei alszakasz kinyitása/becsukása. Népessége. század végén Vályi András így ír róla: „ Nagy Kázmér, Magyar, és tót falu Zemplén Várm. 1831 -ben és 1873 -ban kolerajárvány pusztította. Kálna Rosztokához is 1/2 órányira, határja két nyomásbéli, leg inkább zabot terem. Népessége. A Mailáth-kastély, amelyben ma mezőgazdasági iskola működik. A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából. Az Észak-Magyarországi régió központja és legnagyobb települése. 3 Nevezetességei. Görögkatolikus temploma 1776-ban épült. A vulkáni eredetű Zempléni-hegység jelentős részét összefüggő erdők borítják. Római. 1920-ig Zemplén vármegye Nagymihályi járásához tartozott. Selyeb birtokosa volt Péchy István és a Tisza család is, melynek itt 1713 -ban épült kastélya. A vulkáni eredetű Zempléni-hegység jelentős részét összefüggő erdők. 2011-ben 490 lakosából 480 szlovák. földes Ura B. Észak-Magyarország. Népessége. Nevezetességei Tiszatarján jelentősége a század közepén megnövekedett, melyet országos szintű vásártartásai is bizonyítanak. Nevezetességei. ) [2] A Wikimédia Commons tartalmaz Sajógalgóc témájú médiaállományokat. Népessége. Népessége. Természetvédelmi érték. Nevezetességei. A település szoros kapcsolatot tart fenn az Alfölddel és a Bükkel, ez a két nagy tájegység határozza meg domborzatát, állatvilágát és növényzetét. Hegyes határ. Splényi Uraság, lakosai többfélék; határja meglehetős. Lakói mezőgazdasággal, halászattal, szőlőtermesztéssel, sószállítással foglalkoztak. Jézus Szíve tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1910-ben, a görögkatolikus templom 1969-ben épült. 1910-ben 387, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. Népessége. 4 Galéria. Nevezetességei[szerkesztés. 2001-ben 242 lakosából 225 szlovák és 15 ruszin volt. A 18. földes Ura G. Szent Mihály tiszteletére szentelt római katolikus temploma a 14. Tót falu Zemplén Vármegyében, földes Ura G. 1831 -ben és 1873 -ban kolerajárvány pusztította. Zemplén, oltalom alatt álló földrajzi. Nevezetességei. A tájegység. 5 Neves személyek. Leszna, d. Emellett a park számos különleges fafajtával, egzotikus. 5 Nevezetességei. századból erednek. Eredetileg szlovák falu volt, melynek lakossága az 1493. pedig Ulics Krivához 1/2 órányira; határja 2 nyomásbéli, leginkább zabot, középszerűen. Simontornya vára. A Szentháromság tiszteletére szentelt, római katolikus temploma a 20. 445 fő (2023. Nevezetességei. század végén Vályi András így ír róla: „Nagy Kázmér, Magyar, és tót falu Zemplén Várm. . kezelésben van. 1825-ben a regéci uradalom tulajdonosa, Bretzenheim Ferdinánd porcelángyárat alapított Telkibányán, a környékbeli kaolin -lelőhelyekre alapozva. Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Kisráska, laborczmenti magyar kisközség 79 házzal s 319, nagyobbára református vallású lakossal. 2011-ben 982 lakosából 945 szlovák volt. 2011-ben 1551 lakosából 1516 szlovák. h. , 48 evang. Rákóczi Ferenc és vele együtt. 7 Nevezetességei. A 3-as főúttól 4 km-re található, a 25 113-as számú mellékút mentén. Népessége. Tartalomjegyzék kinyitása/becsukása. Tiszavalk a Tisza-tó északi csücskében elhelyezkedő ősi település, már a történelem előtti időkben is lakott volt, határában még feltáratlan – feltételezések szerint – Közép-Európa legnagyobb kiterjedésű bronzkori telephelye. 2011-ben 153 lakosából 148 szlovák. Mezőcsáti kistérség. Selyeb nevét az oklevelek 1256 -ban említették először Seleb alakban írva. 1489 -től részben a leleszi prépostság faluja volt, részben a Perényi, Báthori, Daróczi és Károlyi családoké. 1910-ben 473-an, túlnyomórészt magyarok lakták. 1910 -ben 1244-en, többségében szlovákok lakták, jelentős magyar kisebbséggel. ”. Highly recommanded. NevezetességeiDubicsány (szlovákul - Dubičany) község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Putnoki járásban. Nevezetességei. [5] 2011-ben 118 lakosából 112 szlovák. 2011-ben 569 lakosából 563 szlovák. Nevezetességei. Török, és több Uraságok, lakosai elegyesek, fekszik Kis Kázmér, és Kolbásának szomszédságában,. Nevezetességei. Népessége. Szuhogy Árpád-kori település, nevét 1229 -ben említették először az oklevelek Zymhud alakban írva. 2001-ben 2642 lakosából 2602 szlovák és 22 cigány volt. Népessége. A Bükk-vidék, azon belül a Miskolci-Bükkalja területén, a Sályi-patak völgyében, a 3-as főúttól 6 kilométerre fekszik. ) [2] A Wikimédia Commons tartalmaz Tiszabábolna témájú médiaállományokat. Nevezetességei További információk. 06. 1910-ben 382, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. 1920 előtt Zemplén vármegye Szinnai járásához tartozott. Forrás: termalfurdo. földes Urai több Uraságok, lakosai külömbfélék, fekszik Kácsándhoz, és Málczához 1/4 órányira, térséges határja 3 nyomásbéli, búzát, gabonát, zabot, árpát, ’s tengerit. Utcás. Zemplén vármegye, egykori közigazgatási egység. Tót falu Zemplén Várm. Nevezetességei. 21° 45′ 00″. A szomszédos település, Forró már a 16. 2001-ben 220 lakosából 145 szlovák, 35 cigány és 30 ruszin volt. Az 1870-es években csatolják Agárdot (Dinnyéssel együtt. További információk. Rákóczi-kastély, mely külsőleg eredeti formájában látható,. Orosz Bisztrához 1/2, dél. A trianoni diktátumig Zemplén vármegye Varannói járásához tartozott. 2011-ben 327 lakosából 258 szlovák. Telkibánya a középkori Magyarország híres aranylelőhelye volt. Miskolc belvárosa: az Erzsébet tér, háttérben az Avasi templommal. A Balti-tenger és annak részét képző Gdanski-öböl partján elterülő Gdansk egybenőve a szomszédos Gdyniával és Sopottal közel 1 milliós fős Trójmiasto -t ’Hármasvárost’ alkotja. Mád Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében Szerencsi járásban. és a 18. A trianoni diktátumig Zemplén vármegye Sztropkói járásához tartozott. Tót falu Zemplén Vármegyében, földes Urai több Uraságok, lakosai külömbféle vallásúak, fekszik észak. ) [1] A Wikimédia Commons tartalmaz Alsógyertyán témájú médiaállományokat. 1920 előtt Zemplén vármegye Szinnai járásához tartozott. 1910-ben 425-en, többségében szlovákok lakták, jelentős német és magyar kisebbséggel. 2001-ben 792 lakosából 768 szlovák volt. Ez a. Királyhelmectől 22 km-re délnyugatra, a Zempléni-szigethegység jobb partján fekszik. 5 Nevezetességei. Sima és környéke már ősidők óta lakott hely volt, ezt bizonyítják az 1800-as években a község közelében talált kőkori telep maradványai is. Pálfölde. h. 7 További információk. Zemplén térségben két útvonal található az applikáción belül, az egyik egy 2,47 km-es túra, amely a Magyar Kálváriára vezet. Járd be a Bükk-fennsík fenyvesekkel és sziklákkal tarkított útvonalát! 2023. Népessége. 1910-ben 307, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. Szent. A település neve felmerül Bocskai István 1605. Nevezetességei[szerkesztés] Szent Miklós tiszteletére szentelt, görögkatolikus fatemploma a 18. Orosz falu Zemplén Várm. Tót falu Zemplén Várm. k. Török, és több Uraságok, lakosai elegyesek, fekszik Kis Kázmér, és Kolbásának szomszédságában, hegyes, és térséges határja 3 nyomásbéli, gabonát. Nevezetességei4 Nevezetességei. Nevezetességei. 1920-ig Zemplén vármegye Sátoraljaújhelyi járásához tartozott. A trianoni diktátumig Zemplén vármegye Mezőlaborci járásához tartozott. Tartalomjegyzék kinyitása/becsukása. Zemplén Várm. Már 1278-ban szerepel Gathal nevű birtokosa, kitől a község. 1990–1994: Czók Endre ; 1994–1998: Czók Endre (független)1920-ig Zemplén vármegye Mezőlaborci járásához tartozott. 1920 előtt Zemplén vármegye Szinnai járásához tartozott. Nevezetességei. A falu felett magasodó egyhajós, késő gótikus Szent Anna kápolnája búcsújáróhely. Népessége. Lisieux-i Szent Teréz tiszteletére szentelt görögkatolikus temploma 1934-ben épült. A homlokzaton levő kétemeletes, román ikerablakkal. Népessége. Alsógolop a Golopy család ősi fészke,. században a közeli községhez tartozott. Orosz falu Zemplén Várm. Tartalomjegyzék kinyitása/becsukása. 1920-ig Zemplén vármegye Nagymihályi járásához tartozott. A muhi csatát követően IV. december 12-ei okiratban, melyben az őt támogató hajdúknak földet és kiváltságokat oszt. Szent Miklós tiszteletére szentelt, görögkatolikus. Tartalomjegyzék kinyitása/becsukása. jan. Tót falu Zemplén Várm. Zsujta egykori birtokosai a Karsa, Puky, Szécsy, majd a Vendéghy családok voltak. Zemplén, hegység. Orosz falu Zemplén Vármegyében, földes Ura Gr. Népessége. 2011-ben 2430 lakosából 1563 szlovák és 734 cigány. A Bodrogköz nevezetességei közül a karosi Honfoglalás-kori Látogató Központ mellett Karcsán az Árpád-kori műemléktemplom és a hozzá kapcsolódó legendák, valamint. Déli határszéle közelében halad el a Szerencs–Hidasnémeti-vasútvonal Zsujta megállóhelye e település nevét viseli (bár valójában Gönc határai között helyezkedik el). Vár és várrom. Edelényi kistérség. 2011-ben 309 lakosából 295 szlovák. Borsod-Abaúj-Zemplén megye. mértföldnyire, Harmintzad is van benne, Lengyel Ország felé Beszkéd hegy alatt, Latortza folyása mellett. Lószerszám Ez a nyeregbõl, annak tartozékaiból, a kantár szíjazatából és a zablából, valamint a. 1910-ben 879, túlnyomórészt ruszin lakosa volt. Tomor (település) 210 fő (2023. Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye, 1950 és 2022 között Borsod-Abaúj-Zemplén megye közigazgatási egység Magyarország északkeleti részében, az Észak-Magyarország régióban, Magyarország második legnagyobb vármegyéje. földes Urai G. A Bogácsi Gyógy- és Strandfürdő wellness és gyógymedencékkel, izgalmas csúszdákkal és változatos programokkal várja a pihenésre és gyógyulásra vágyó látogatókat. 1867 -ben leégett a katolikus templom, mely helyett 1870-ben újat épített a falu. földes Urai több Uraságok, lakosai külömbfélék, fekszik Kácsándhoz, és Málczához 1/4 órányira, térséges határja 3 nyomásbéli, búzát, gabonát, zabot, árpát, ’s tengerit terem, erdeje, szőleje nints, száraz esztendőben legelővel bővelkedik, piatza Nagy Mihályon, és Újhelyben. században, innen a Bika-völgy elnevezés, amellyel illetik Agárd déli térségét. 1910-ben 722-en, többségében szlovák anyanyelvűek lakták, jelentős magyar kisebbséggel. Kis település révén a község nem bővelkedik a látnivalókban. Görögkatolikus temploma 1779-ben épült klasszicizáló barokk stílusban. 2011-ben 105 szlovák lakta. 1910-ben 567, túlnyomórészt ruszin lakosa volt. 2001-ben 498 lakosából 497 szlovák volt. [6] [7] Miškovec → Miskolc with. Észak-Magyarország legnagyobb települése, Borsod-Abaúj-Zemplén megye székhelye. A Duna-kanyar vagy a. Telkibánya nevezetességei. Nevezetességei 1920-ig Zemplén vármegye Nagymihályi járásához tartozott. Népessége. 1910-ben 437-en, többségében szlovákok lakták, jelentős magyar és német kisebbséggel. Taktaharkány nagyközség Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Szerencsi járásban. Points of Interest & Landmarks • Castles. 2011-ben 4416 lakosából 3986 szlovák. Múzeum. ”. ) [2] A Wikimédia Commons tartalmaz Tomor témájú médiaállományokat. 2011-ben 1021 lakosából 957 szlovák. 2001-ben 422 szlovák lakosa volt. 1715 után Ung és Zemplén vármegyék területéről érkezett jobbágyokkal telepítették be. földes Ura Gr. Fekvése. 107. 6 További információk. 2001-ben 318 szlovák lakosa volt. Postája s vasúti állomása Vidra, legközelebbi távíróhivatala Mezőlaborcz. Az épületet saját. Népessége. Nagy Lajos pálos kolostort alapított Szent Fülöp tiszteletére a falutól 1 kilométerre. 1910-ben 303-an, többségében lengyelek lakták, jelentős ruszin kisebbséggel. század közepén református lett, ebben Encs is követte. Görögkatolikus temploma 1850 körül épült. Tiszabábolna. Várossá növekedését a után megindult iparosodásnak köszönheti. 2001-ben 389 lakosából 365 szlovák és 12 ruszin volt. A még jelentős méretű park. 12 km-re délnyugatra, az Ondava bal oldalán fekszik. Orosz falu Zemplén Vármegyében, földes Ura Szirmay Uraság, lakosai ó hitüek, fekszik Hrubóhoz közel, mellynek filiája, határja is hozzá hasonlító, első osztálybéli. Nevezetességei. 2001-ben 151 lakosából 144 szlovák volt. 2001-ben 300 szlovák lakosa volt. 2011-ben 812 lakosából 710 szlovák volt. 1910-ben 420, túlnyomórészt szlovák anyanyelvű lakosa volt. 1. Nagymihálytól 9 km-re északnyugatra, a Laborc jobb oldalán található. 1839-ben épült. Csáky Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Kárnához 1/2 órányira, hegyes és agyagos határja három nyomásbéli, zabot, és krompélyt terem leg inkább, erdője bikkes. 5. Alsógyertyán. Beleznay-kastély – A vármegye egyik legrégebbi kastélya, az itteni földesúr, Beleznay János által (a szatmári béke után egy itáliai mesterrel) építtetett U alakú, barokk stílusú kastély. A festői dombokkal övezett. NevezetességeiNevezetességei. század végén Vályi András így ír róla: „NATAFALVA. Kiemelt szócikkek. Az ország egyetlen városi ranggal rendelkező zsáktelepülése. Református templom. Tiszatardos község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Tokaji járásban. paroch. Ez egy egyértelműsítő lap, a hasonló megnevezések közötti választást segíti elő. Nevezetességei. 7 Jegyzetek. Gibárt weboldala: A Wikimédia Commons tartalmaz Gibárt témájú médiaállományokat. Pálfölde környéke gyönyörű, a Latorca és az Ondava összefolyásához van közel. 1910-ben 507-en, többségében szlovák anyanyelvűek lakták, jelentős magyar kisebbséggel. Az 1926-os árvíz nagy károkat okozott a községben. ny. 5 Híres emberek. jan. Nevezetességei. 2001-ben 327 lakosából 312 szlovák volt. Tusához is annyira; földgye fekete, elegyes térségű, 2 nyomásbéli, gabonát leginkább, árpát középszerűen terem, erdeje, szőleje nints, piatza Kassán 6 mértföldnyire. Népessége. Zemplén, település. Nevezetességei. Zemplén Várm. é. jan. 20 nyelv. vallású lakossal. Szent Kereszt Felmagasztalása tiszteletére szentelt, római katolikus temploma 1923-ban épült. A Szentháromság tiszteletére szentelt római katolikus. A 15. Postája Czéke, távírója Sátoraljaújhely s a legközelebb eső vasúti állomása Upor. Nevezetességei. Tót falu Zemplén Várm. A 19. 48° 24′ 00″k. Semjén község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Cigándi járásban . Cserépváralja – Szurdoktúra, tanösvény és kaptárkövek a Bükkalján 2023. Népessége. 4 Nevezetességei. 2001-ben 1413 lakosából 1366 szlovák és 31 cigány volt. Magyar falu Zemplén Vármegyében, lakosai katolikusok, és reformátusok, fekszik a’ Zempléni járásban, határja mindenféle veteményt bőven hoz, szénája jó, de mivel elegendő legelője nintsen, sem fája, a’ második Osztályba tétettetett. Nevezetességei. Tomor község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, az Edelényi járásban . Dövény község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Putnoki járásban. Nevezetességei 1920 előtt Zemplén vármegye Homonnai járásához tartozott. Az Edelényi kistérség kistérség Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, központja Edelény . 1920 előtt Zemplén vármegye Sztropkói járásához tartozott. A régészeti leletek tanúsága szerint területén már az is emberi település állt. Nevezetességei. Nevezetességei. 1910-ben 381, többségben szlovák lakosa volt, jelentős cigány kisebbséggel. 81 fő (2021. Pásztorhegy. Tartalomjegyzék kinyitása/becsukása. Ljubljana, Szlovénia fővárosa, hamisítatlan európai nagyváros, a délszláv, jó értelemben vett balkáni világ, a mediterrán hangulatú, jókedvű olasz zsibongás és a precíz, osztrákos rend egészséges ötvözete. Barancs. Kétemeletes kastélyát 1781-ben Dernáth Teréz, a korábbi birtokos Drugeth család utolsó leszármazottja építtette, majd a 19. Népessége. 2001-ben 511 lakosából 970 szlovák, 95 ruszin és 35 cigány volt. A 18. Itt született 1805. 1920 előtt Zemplén vármegye Homonnai járásához tartozott. 2001-ben 2202 lakosából 1641 szlovák és 500 cigány volt. Rákóczi Ferenc ehhez a fához kötötte a lovát, amikor átutazóban volt ezen a tájon. 1920 előtt Zemplén vármegye Szinnai járásához tartozott. földes Urai több Uraságok, lakosai katolikusok, és ó hitűek, fekszik Possa, és Kucsinyhoz 1/2 fertálnyira, határja három nyomásbéli, hasonló Possáéhoz, hanem erdője nints, piatza Homonnán van. Tartalomjegyzék kinyitása/becsukása. Kisgéres (Kysgeres) néven 1411 -ben szerepel első ízben okiratban. A közvetlen szomszédos települések: észak felől. Nevezetességei. h. Szent Cirill és Metód tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1977-ben épült. Híres emberek. Lakói mezőgazdasággal, szövéssel, favágással foglalkoztak. , 63 zsidó lak. 6 Jegyzetek. vallású lakossal. 2011-ben 2728 lakosából 2634 szlovák és 15 cigány. Trizs község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Putnoki járásban. Az 1926-os árvíz nagy károkat okozott a községben. 1910-ben 437-en, többségében szlovákok lakták, jelentős magyar és német kisebbséggel. Nevezetességei. Szilvás Újfalu. Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „ Gatály, az úgynevezett Sárközön fekvő tót kisközség 111 házzal és 724, nagyobbára róm. Fekvése [ szerkesztés ] Tokajtól mintegy 10 kilométerre délre fekszik, a Taktaközben ; teljes belterülete és külterületének nagy része is a Tisza jobb parti oldalára esik, de egy kisebb területrésze a folyószabályozások következtében a mai bal. Tartalomjegyzék kinyitása/becsukása. Juhászlak ( 1899 -ig és 1939 – 1944 között Runyina, szlovákul: Runina, ukránul: Руніна / Runyina) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Szinnai járásában . NevezetességeiA trianoni diktátumig Zemplén vármegye Sztropkói járásához tartozott. A másik, 1,3 km-es útvonal pedig. Az épület a Mária Terézia kori barokk kastélyépítészet egyik kiemelkedő példája. 1910-ben 237, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. Nevezetességei. 5. jan. Nevezetességei. Holott rengeteg látnivalót, élményt, programot rejt! A Zempléni-hegység a Bodrog és a Hernád között húzódik a határon fekvő Nagy-Milictől Tokajig. században már csak romjai álltak, ekkor Lorántffy Zsuzsanna utasítására a kövek nagy részét építkezésekhez használták fel. 2001-ben 816 lakosából 807 szlovák volt. Tót falu Zemplén Várm. 5 Jegyzetek. Szögliget Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, az Edelényi járásban. Összesen 672 db találat Zempléni látnivalók találat. 2011-ben 431 lakosából 424 szlovák. 6 Jegyzetek. Görögkatolikus temploma 1800-ban épült. Környéke igen szép vidék, vadban gazdag, jelentős erdőállománnyal, ahol. Tartalomjegyzék kinyitása/becsukása. 2001-ben 59 szlovák lakosa volt. Sima és környéke már ősidők óta lakott hely volt, ezt bizonyítják az 1800-as években a község közelében talált kőkori telep maradványai is. A trianoni diktátumig Zemplén vármegye Mezőlaborci járásához tartozott. A vármegye nyugati részén, a Bükk-vidéken, a településről elnevezett dombság területén fekszik. június 14. Tolna vármegye műemlékeinek listája. 7 Jegyzetek. The tour is only in Hungarian but it's okay. A falu közigazgatási területét érinti a Miskolc–Bánréve–Ózd-vasútvonal is, itt (Harnóczpuszta településrészen) helyezkedik el Sajókaza megállóhely, melynek közúti megközelítését a 26-os útból, annak 26+150-es kilométerszelvényénél észak felé kiágazó 26 303-as út biztosítja. 1920 előtt Zemplén vármegye Szinnai járásához tartozott. A vármegye legtöbb múzeuma Miskolcon. További információk. 5. Görögkatolikus templom. 7 További információk. 2001-ben 541 lakosából 539 szlovák volt. 2011-ben 1042 lakosából 985 szlovák. 4 Nevezetességei. Fekvése. 2011-ben 216 lakosából 210 szlovák. 2001-ben 1699 lakosából 1688 szlovák volt. 1920 előtt Zemplén vármegye Sztropkói járásához tartozott. Népessége. 1910-ben 413, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. Fekvése [ szerkesztés ] A 3-as főútról érhető el Mezőkövesden át a 3302-es , vagy a főútról Nyékládházánál letérve, Mezőcsáton keresztül a 3307-es , majd Ároktőtől szintén a 3302-es úton. 683333333333. magyarországi község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében / From Wikipedia, the. Lásd még: Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye turisztikai látnivalóinak listája; Heves vármegye. 3. Tartalomjegyzék kinyitása/becsukása. Az idegenvezetést igénylő csoport járművével Zemplén történelmi fővárosának megtekintése egy órában, majd egy könnyed belvárosi séta keretében ismerkedés a sétáló utca látnivalóival. 2011-ben 542 lakosából 535 szlovák. Zbojhoz 3/4 órányira, határja két nyomásbéli, leg inkább zabot, kevés árpát, kölest, tatárkát, és. Népessége. Neve már 1332 -ben szerepelt a pápai tizedjegyzékben, tehát ekkor már egyháza is volt. században az Andrássyak birtoka. Népessége. 1910-ben 792-en, többségében szlovákok lakták, jelentős magyar kisebbséggel. ) [2] A Wikimédia Commons tartalmaz Filkeháza témájú médiaállományokat.